Oldalmenü
Szavazás
Szeretnéd, ha újra hallható lenne a RetrOnline?
Igen
Nem
Szöveges mező
Ide szövegelj...
Zenetörténelem 3
ELEKTRONIKUS ZENE:
Telharmonium, Thaddeus Cahill 1897 Az elektronikus zene nemcsak az utóbbi időszak technológiai robbanásának következménye.
Már időszámításunk előtt is készültek olyan mechanikus berendezések és hangszerek, melyek automatizáltak voltak, emberi beavatkozás nélkül keltettek ilyen-olyan hangokat.
Ilyen volt például Ktészibiosz találmánya, a hydraulis.
Az i. e. 3. században élt görög tudós több más víznyomáson alapuló gépet is feltalált.
Számtalan feljegyzés és érdekes szerkezetek, zenedobozok, muzsikáló verklik teszik a történetet bámulatossá.
Azonban elektronikus zenéről nagyjából a 19. század közepétől beszélhetünk.
Története Kezdetek Valdemar Poulsen Telegraphonja 1898-ból Trautonium, 1928 Maga az elektronikus hullámokkal történő hangtovábbítás Alexander Graham Bell ötlete.
Az általa feltalált hangtovábbító eszköz legfontosabb része a membrán, mely az emberi fül működését másolja. Tulajdonképp a mai napig is ez a lelke a mikrofonoknak, és hangszórók többségének.
1878-ban Thomas Alva Edison szabadalmaztatta a kézi hajtású fonográfot, melyre évekkel később egy tölcsért is szerelt.
A zenészek fellépéseiket az 1890-es évek elejétől kezdték rögzíteni, 1892-ben pedig megjelentek az első lapos gramofonlemezek.
1902-ben Valdemar Poulsen szabadalmaztatta az első mágnesességen alapuló hangrögzítő berendezést, a drótfelvevőt. Az első hangszerek Az első elektromechanikus hangszer a Thaddeus Cahill által 1897-ben kifejlesztett Teleharmonium vagy Telharmonium volt.
A hangszer egyszerű használhatóságát akadályozta a héttonnás tömeg és a tehervagonnyi méret.
A nagyjából 18 méter hosszú berendezésben Edison-dinamók képezték, és telefonzsinóron juttatták el a hangokat a hallgatósághoz.
Az első praktikus elektronikus hangszernek a Theremin tekinthető, melyet professzor Leon Theremin fejlesztett ki 1919 és 20 körül.
Másik korai ilyen hangszer volt az Ondes Martenot, melyet Olivier Messiaen használt előszeretettel a Turangalila Szimfóniában.
Ez a hangszer népszerű volt még olyan, elsősorban francia komponistáknál, mint Andre Jolivet.
Háború utáni évek: 1940–1950 Elektronikus zene történelem és konkrét zene A második világháborút követő időszakban az elektronikus zene arra volt hivatott, hogy haladó komponistákkal az élen felülmúlja a tradicionális hangszerek határait.
A nagy számban írt modern elektronikus zenei kompozíciókat csak a kezdetnek tekintették a konkrét zene és a hangfelvevők kialakulásánál 1948-ban, hogy mihamarabb kialakulhasson az első korai analóg szintetizátor.
Az első konkrét zenei művet Pierre Schaeefer írta, ki olyan avantgárd klasszikus komponisták oldalán dolgozott, mint Pierre Henry, Pierre Boulez és Karlheinz Stockhausen.
Stockhausen több évig dolgozott a Kölni Stúdió elektronikus zenei részlegének tagjaként, ahol elektromosan keltett hangokat próbáltak ötvözni hagyományos zenekarokkal.
Max Mathews számítógépet kezdett használni zenekomponáláshoz a Bell laboratóriumban 1957-ben. Szintén ebben az évben alkották meg az eindhoveni Philips laboratóiumban a Song of the second moon című számot Tom Dissevelt és Kid Baltan.
Ismert komponisták voltak még ezen a területen Edgar Varese és Steve Reich. A Radiophonic – a BBC különleges hangeffekt műhelyében – Ron Grainer és Delia Derbyshire megalkotta a Doctor Who című televíziós produkció zenei témáját.
1960-tól 1970-ig Habár az elektronikus zene, mint klasszikus vagy művészi kompozícióként kezdte hódító útját, néhány éven belül a populáris kultúra részévé vált, igaz, ekkor még változó lendülettel.
Az 1960-as években Wendy Carlos két számottevő albummal népszerűsítette a korai szintetizátoros zenét: a The Well Tempered Synthesizer-rel és a Switched On Bach-hal, mely klasszikus barokk zenei részleteket dolgoz fel egy Moog szinti segítségével.
Mivel a Moog egy monofonikus hangszer volt, így Carlosnak rengeteg stúdióidőre volt szüksége, hogy soksávos zenéjét elkészíthesse.
A korai masinák közismerten instabilak is voltak és nagyon könnyen elhangolódtak.
Ezek ellenére néhány zenész, mint Keith Emerson az Emerson, Lake & Palmerből, magukkal vitték a turnékra.
A teremint, annak ellenére, hogy hihetetlenül nehéz volt rajta játszani, mégis használták olyan jeles popzenei alkotásokban, mint a Beach Boys „Good Vibrations” című zenéje.
Ezek után itt volt még a Mellotron is, mely a Beatles Strawberry Fields Forever-jében jelenik meg, és háttérhangszerként hallható a Yes It Is-ben is.
Azonban nemcsak Moog volt az egyetlen szintetizátorfejlesztő.
A Nyugati Parton Donald Buchla is ilyen hangszerekkel kísérletezett, ám ezek a Moog-októl eltérően billentyűzet nélkül készültek.
Ahogyan a technika fejlődött és a szintetizátorok egyre erőteljesebbek és hordozhatóbbak lettek, egyre több rockbanda fogadta kegyeibe és építette be muzsikájába. Példaként, mint relatív korai felhasználókként felhozhatók olyan együttesek, mint a The United States of America, a The Silver Apples és Pink Floyd. Habár nem minden zenéjük volt elektronikus (kivéve a The Silver Apples-t), de a zenei hangzásukat igenis a szintetikus elemek határozták meg.
A nyugatnémet Kraftwerk zenekar 1976-ban Az 1970-es években a stílust elsősorban a Kraftwerk karolta fel, akik különféle elektronikákat használtak, hogy szimbolizálják és néha mulatságosan ünnepeljék a modern és technikai világ elidegenülését; 1975-től a zenéjük tisztán és kompromisszumok nélkül elektronikus. Nyugat-Németországban elsősorban elektronikus zenékkel váltak populárissá olyan együttesek, mint a Tangerine Dream, és a Can.
A dzsessz műfajában erősített akusztikus hangszerek és szintetizátorok hangjainak keveredése határozta meg a hangzást, mint például a Weather Report felvételein.
Joe Zawinul, a szintizenész ebben az együttesben több ilyen formáció összeállításán is fáradozott. A híres jazz-zongorista Herbie Hancock bandájával, a The Headhunters-szel 1970-ben hallgatóit az elektronikus és szintetizált hangok széles palettájával kápráztatta el, mely hangzás még jobban kinyílt a Future Shock albumon, mely Bill Laswell közreműködésével született meg az 1980-as években.
Ezen albumon látta meg napvilágot a híres Rockit, 1983-ban.
Olyan zenészek, mint a Tangerine Dream, Brian Eno, Vangelis, Jean Michel Jarre, a japán komponisták közül Tomita Iszao, Kitaró szintén terjesztették és popularizálták az elektronikus zenei hangzást.
A filmipar ugyancsak széleskörűen kezdte felhasználni a hangzást a filmzenékben; nagyszerű példa az elsők közül Stanley Kubrick filmje, az Anthony Burgess novelláján alapuló „A Clockwork Orange”.
Az 1956-os Forbidden Planet című film zenéjéhez elektronikus kottákat használtak, de a felvétel során szintetizátorokat még nem.
Ahogy az elektronikus zenei hangzás egyre népszerűbb lett, úgy lett egyre inkább bevett szokás a filmes felhasználás is. Elektronikus hangzásokkal és hangeffektekkel teremtettek hangulatot olyan sci-fi alkotásoknál, mint például a Szárnyas fejvadász (zeneszerző: Vangelis).
Több elektronikus zenei előadó és csapat is teljes filmzenei anyagokat készített. Késő 70-es és késő 80-as évek Az industrial és az elektropop A késő 70-es és korai 80-as években erőteljesen megindult az elektronikus hangszerek fejlesztése.
Az analóg szintetizátorok átadták helyüket a digitális szintiknek és sampler-eknek.
Ezek az első hangmintavevők a korai szintikhez hasonlóan nagyméretű és megfizethetetlenül drága berendezések voltak – olyan cégek, mint a Fairlight és New England Digital 100 000 dollárokért adtak el hangszereket.
Az 1980-as évek közepén ezen zeneeszközöket leváltották az olcsó és elérhető árú mintavevők. A késő 1970-es évektől rengeteg zenét alkottak ezekkel az eszközökkel.
Olyan formációk, mint a Heaven 17, Severed Heads, The Human League, Yazoo, The Art of Noise, Orchestral Manoeuvres in the Dark, Depeche Mode és a New Order új fejezeteket nyitottak az elektronikus zenei jelentésben.
A Fad Gadget nevét egyenesen a new wave elektronikus zenei vonatkozásának atyjaként aposztrofálják.
A zenegépek művi mivoltából kiindulva nagyszerű lehetőséget biztosítottak a véletlenszerű, nem harmonikus, statikus zajok létrehozásához, ami az indusztriális zene műfajához vezetett.
A stílus úttörő csapataihoz tartozik a Throbbing Gristle (mely 1975-ben kezdte működését), Wavestar and Cabaret Voltaire.
Néhány formáció, mint a Nine Inch Nails, KMFDM és a Severed Heads kalandozó felfedezéseket tettek a konkrét zene birodalmába és az onnan szerzett „kincseket” alkalmazták a mechanikus tánczenékben. Számos együttes kreált eközben durvábbnál durvább elektronikus muzsikákat.
Míg időközben mások (Front 242, Skinny Puppy) ezeket a kemény hangzásokat kombinálták a korábbi pop-orientált motívumokkal, megalkotva az electronic body music-ot.
Karöltve az elektronika és indusztriál iránti növekvő népszerűséggel, számos alkotó a dub muzsika megalkotásán fáradozott. Figyelemre méltó producer volt ezen a területen Adrian Sherwood, kinek az On-U Sound elnevezésű címkéje volt 1980-ban felelős az indusztriál és a zajok esztétikájának ötvözéséért olyan nevekkel az élen, mint Tackhead, az énekes Mark Stewart és még sorolhatnánk.
Ez kövezte ki az utat az 1990-es években népszerű dub-hoz, olyan együttesek vezetésével, mint a Meat Beat Manifesto és a későbbi downtempo és trip-hop producer páros, Kruder & Dorfmeister.
1980-as évektől a korai 2000-es évekig A techno, a house és a trance útja A chicagói house, a detroiti techno hangzás a korai 1980-as években és a későbbi angliai bázisú acid house vonal a késő 80-as és korai 1990-es években csak olaj volt a tűzre, hogy az elektronikus zene fejlődése és elfogadottsága kiteljesedjen és megtalálja helyét a táncparketten.
Az elektronikus kompozíciók gépek által generált ritmusképletei jóval precízebbek, mint amire egy tradicionális ütőhangszeres képes lenne.
A használható elektronikus hangszerek árainak zuhanása azt jelentette, hogy a popzene jelentős része elektronikusan készült.
Olyan művészek, mint Björk, Moby hamar popularizálták a változatos formákat a fő zenei áramban (mainstream). A 1990-es években, a török elektronikus zenei producer,Murat Ses publikálta műveit, melyek keleti, közép-ázsiai és anatóliai zenéket egyesített: „az idő és határok nélküli összefüggés kultúrák és civilizációk között”.
Alexandre Bischof Dark Lounge – a modern elektronikus zenét ötvözi hazájának szamba gyökereivel, és viszi elvont és sötét irányba a hangokat. Elektronikus zene napjainkban Az ezredforduló eljövetele után az elektronikus zene egyre nagyobb bázist talált magának. A kezdeti, kísérletezgetős garázs-műfajból elismert zenei irányzat lett.
A világ legnagyobb DJ-i popsztároknak kijáró tiszteletet kaptak.
Elég ha csak Tiësto-ra, Armin van Buurenre, vagy John Digweedre gondolunk.
Egyre több ilyen szórakozóhely nyílt, és a fesztiválok közt is szuverenitást vívott ki magának a stílus. Elég csak a szerbiai EXIT fesztiválra, vagy a miami-i WMC-re gondolni.
Megjelentek az első rádióállomások, amik csak ilyen zenével foglalkoztak. Ilyen volt a Kiss100, vagy a Proton Radió.
A „popularizálódással” már nem elektronikus zenéről kellett beszélnünk, hanem nevükön kellett nevezni a kialakuló új stílusokat is.
Egyre plasztikusabban domborodott ki a deep, a chillout, a minimal, a progresszív és még lehetne sorolni. Igaz persze az is, hogy a különböző stílusok között nagyon nagy az átjárás.
Sokszor még maga a DJ, producer se tudja, hogy éppen trance vagy progressive számot alkotott.
Az elektronikus zenét ellenzői – hibásan – gyakran nevezik „tuc-tuc” zenének.
Stílusok Acid house Acid trance Ambient Big beat Breakbeat Breakcore Chillout Dark Ambient Deep house (Deep) Drum and bass Dubstep Chiptune (8-bit, Nintendocore) EBM Electro Experimental Glitch Goa trance Hardcore Hardstyle Hard Trance House IDM (A.K.A. Braindance) Industrial Jungle (Ragga-jungle) Micro house Minimal Nu jazz Progressive (Progresszív, Progresszív house) Rave Speed garage Techno, Hard techno Tecktonik Trance Trip hop

HIO-HOP:
A hiphop egy zenei műfaj és egy életstílus is egyben ami magában foglal megannyi dolgot, például a zenét, az öltözködést, a szlenget.
A hiphop az Egyesült Államokból, Bronxból indult. A hiphop elsősorban egy szubkultúra, mivel van saját zenei stílusa, ami az MCing/emszízés = ütemre szövegelés, rappelés és a DJing/Scratch = lemez-karcolás, van saját tánckultúrája is, ami a break, rajz/festői stílusa a graffiti, valamint rengeteg sport, ami még hozzá köthető, pl a kosárlabda és a streetball.
A hiphop alkotások témája, hangulata, a műfaj bármelyik területén laza, határozott, agresszív, néhol bolondos.
Ez arra vezethető vissza hogy a stílus Amerikából származik, főleg azokból az időkből, amikor az afroamerikaiakat elnyomták.
Története A hiphop gyökerei A hiphop gyökerei a nyugat-afrikai és afro-amerikai zenére vezethetők vissza.
A hiphopzene fő történelmi kora az úgynevezett "Old school" kor 1970-1985 között. Ezután következett az úgynevezett aranykora a hiphopzenének 1985-1995 között, ami magába foglalta a Keleti part és Nyugati part zenéit, és ezeket tovább vitte a modern korba.
Itt inkább a Nyugati parti zene volt a dominánsabb, így kialakult az úgynevezett gengszterrap, G-funk. 1993 után megjelent az úgynevezett kemény hiphop (hardcore). Bronxban az előző nyugodt évekhez képest fordulat állt be 1929-ben.
Ennek a tetőzése az 1970-es években történt meg.
A beruházások következményeként a felsőbb rétegek elköltöztek, az ott maradó alacsonyabb rétegeknek viszont egyre nehezebb lett a sora.
Számos munkahely megszűnt, a fiatalok között is hatalmas volt a munkanélküliség aránya.
Az elhagyatott házakban kábítószerfüggők és fiatalokból álló bandák töltötték el napjaikat.
A bandák nagy gondot jelentettek, ugyanis ezek már nem „csak” az iskolakerülő, csavargó fiatalokból álltak. Valós veszélyt jelentettek.
Ezekben a nehéz időkben indult hódító útjára a hiphop.
Az emberek kezdték megelégelni a folytonos bandaháborúkat, a kilátástalan életet, és valami újban próbáltak értelmet, önkifejezést keresni.
Az elsők A hiphop megalakulásának dátuma 1973, ha egyáltalán lehet ilyet mondani egy zenei irányzattal kapcsolatban. Itt három fontos nevet kell megemlíteni.
Ők voltak az úttörők:
Afrika Bambaataa,
Kool Herc és Grandmaster Flash.
Kool Herc, azaz Clive Campbell Jamaicában született, majd már gyerekként New Yorkba, Bronxba költözött a család. Zenei pályafutása során számos tehetséggel dolgozott (DJ AJ, DJ Timmy Tim, DJ Clark Kent), ők voltak a Herculoids.
Bambaata szintén Bronxban nőtt fel.
Érdekes módon a nevét és az életkorát nem lehet tudni.
Fontos szerepe volt, ugyanis gátat akart szabni a bandaháborúknak.
Jelszavai a béke és a szeretet voltak.
Mindenkit szeretettel várt a rendezvényein, akik alkalmazkodtak ehhez az attitűdhöz.
Nevéhez fűződik továbbá a hiphop kitörése, és szélesebb körben való elterjedése Bronxon kívül is.
A barbadosi származású, de New Yorkban született Flash (Joseph Saddler) alapította a Flash and the Three MCs, majd a Furious Four és végül a Furious Five bandákat.
Az 1990-es években a Keleti Part Gengszter repperei szembekerültek a Nyugati Partiakkal.
Ez vezetett Tupac Shakur és Notorious B.I.G. halálához 1996-ban és 1997-ben.
A magyar hiphop Talán meglepő, de első sorban Fenyő Miklós nevét kell megemlítenünk, ha a magyar hiphop gyökereihez akarunk visszanyúlni.
Neki köszönhető, hogy hazánkban megjelent a break. Ugyanis minden a break-korszakkal kezdődött.
Egy Németországban tett látogatása alkalmával látta először Fenyő a „furcsán” mozgó fiatalokat.
De nem csak ez ragadta magával, hanem az ehhez társuló zenei irányzat is.
Olyannyira, hogy itthon stúdióba vonult, hogy egy olyan albumot készítsen (Miki: Jól nézünk MIKI, 1984), melyben felhasználja az új tapasztalatokat.
A médiában is terjesztette az új irányzatot.
Break-klubokat alapított, versenyeket, melyek során feltűntek olyan csapatok, mint a Turbo Break Company vagy a Harlem Company. Másodsorban Geszti Pétert kell megemlíteni, mivel az Első Emelet szintén 1984-es lemezére megírta a Dadogós break c. számát. Pajor Tamás a Neurotic zenekarral készítette el a Brék című számát.
Ez az 1987-ben kiadott Budapesti látnok című lemezen volt hallható.
Pajor szerint ő nem csinált rapzenét, de valójában a számot a magyar rap egyik alappillérének is tekinthetjük, a nóta szövegéből olyan bandák is idéznek a számaikban, mint pl az Árral szemben.
Az ország számos pontján nagy színvonalas hip-hop tánccal foglalkozó iskolák találhatóak:Jamland, A-Force 1, Urban Dance, X-treme, Fitdance, Magic Dance School, West-Side, Black Time , Starlight Dance, New Generation, No Comment, Dirty Outsiders.
Ma már szinte természetes, hogy a tánc mint műfaj főszerepet kapott, hiszen ez az egyik legdivatosabb módja a testmozgásnak. A zenei életben is mérföldkő volt a rendszerváltás.
Sokkal könnyebbé vált hozzájutni a külföldi zenékhez, videoklipekhez.
Ehhez az időszakhoz köthető első hatalmas sikerű banda, a Geszti Péter vezette Rapülők volt.
Csavaros rímeikre ma is rengetegen emlékeznek, vagy a " Ganxsta Zolee és a Kartel "-re - ahova később Dopeman is csatlakozott, Lory B kilépését követően. Illetve a nem hivatalosan kiadott Mega Sound System több albuma is ekkoriban terjedt "kazetta másolgatással".
Ezek a pécsi srácok a durva/szókimondó szövegeikkel kavarták fel a zenei állóvizet a '90-es évek elején.
A magyar hip-hopot azonban az Animal Cannibals vitte nagyobb közönség elé, folyamatos szerepléseivel és tehetségkutató versenyekkel, napjainkig.
Létezik az úgynevezett underground (földalatti) hiphop.
Általában kiadatlanok, így leginkább az interneten terjednek.
Néhány előadó felsorolása napjainkból:
Akkezdet Phiai,
Modus, Tezsvíír,
Dózis,
Györemix,
Essemm,
Hősök,
Bigmek,
Sub Bass Monster,
Deego,
Mil,
Funktasztikus,
Norba,
Bankos,
Bobakrome,
NKS,
Rich-Zed,
Fira Heffner,
Siska Finuccsi,
Tkyd,
Animal Cannibals ,
FankaDeli,
Busa Pista.
A hiphop elemei Rap A rap alapvetően a jellegzetes ének- vagy beszédstílus neve.
Sokan azt hiszik hogy a rappelés egyszerű beszéd volna, nagyon fontos a ritmika, a sebesség, a hangsúlyozás, a rímelés, és még oly sok minden.
Valamint néhány műfaj elnevezésében is a rap szó szerepel, főként azokéban egyébként, amik nagyobb kereskedelmi sikereket érnek el.
A rap története A rap előzményei közt sok mindent fel lehet sorolni, most csak három dolgot említenék.
A legrégebbi és talán leginkább meglepő a jazz, azon belül is a virtuóz halandzsa-ének-beszéd, az ún. scat. Aztán persze ott a fekete zene, főként a funky, és mégfőkéntebb James Brown, akiről az a hír járja, hogy talán a legtöbb hangot az ő számaiból lopták ki a poptörténelemben. (Valamint ő az egyik úttörője a fekete öntudat zenei megjelenítésének is: "I'm black and I'm proud" azaz "fekete vagyok és büszke".)
Harmadszor pedig ott a jamaicai zene, nevezetesen azok a párbajok, amit a lemezjátszóval felszerelkezett sound systemek vívtak - a népet buzdító toasterek már itt megjelentek.
Jamaikából származott az a Kool Herc néven ismert és legendássá lett figura, aki a hetvenes években Bronxban (New York fekete negyedében) voltaképpen létrehozta a rap zenét.
Ekkoriban még ez az "utcai" műfaj a szó szoros értelmében az utcán élt: ott nyomták a szöveget akár kíséret nélkül, vagy ott vívtak a DJ-k párbajokat. (Ebből az időből származik tehát az a hagyomány is, hogy a rapperek szeretnek saját teljesítményükkel büszkélkedni, és a riválisokat alaposan leszólni.) Hamarosan akadt valaki, aki Kool Hercnél jobbnak bizonyult: a még nála is legendásabb Grandmaster Flash gyorsabban, pontosabban és ütősebben kevert.
Állítólag az ő "tanítványa", Grand Wizard Theodore találta fel a scratchelést, vagyis azt a technikát, amikor a lemezt az ember kézzel előre-hátra húzogatja, így állítva elő az oly' jellemző hangokat. (A mai legnépszerűbb rapperek meglehetősen keveset használják a scratchet, de a kilencvenes években még rendkívül népszerű volt.)
Azért "állítólag", mert ebből az időből nem maradt fenn lemezfelvétel, hiszen a gettólakó feketék se vásárlóként, se előadóként nem számítottak a lemezpiacon.
Ám ahogy az utcán, a diszkókban egyre népszerűbbé vált az új stílus, előbb-utóbb a kiadóknak is lépniük kellett. 1979-ben jelent meg az első rap-lemez, a Sugarhill Gang Rapper's Delight című száma.
Az első fecske persze még nem változtatta meg a popzenei világot, de mára a szám abszolút legenda. Csakúgy, mint az 1982-es The Message, a már emlegetett Grandmaster Flash és zenekara, a Furious Five klasszikusa.
Ez volt az egyik első olyan kiadott rapszám, ami nem a bulizásról szólt, hanem komoly politikai üzenetet hordozott, a lecsúszottak, a kitaszított feketék nevében. (Don't push me, 'cause I'm close to the edge - ez a sor talán sokaknak ismerős.) Ebben a számban szerepel először a már ismert hip hop kifejezés.
A következő fontos állomás 1984: ekkor jelent meg a Run D.M.C. Raising Hell című lemeze, rajta az Aerosmith-szel közös Walk this Wayjel.
Ez az album (főként a rockos slágernek köszönhetően) a fehérek között is nagy sikert aratott, ez lett az első aranylemez a stílusban.
Az eddig a feketék körében népszerű rap előtt megnyílt az út a még szélesebb közönségsiker felé.
Ebben nagy szerepe volt az MTV Yo! MTV Raps című műsorának is, ami 1986-ban indult el. Ezek után már gyorsan követik egymást az események.
Meg kell említenünk a Beastie Boys nevét: ők az első fehér csapat, akik kezdetben gátlástalan idiotizmusukkal, később egyre kifinomultabb zenei és szövegelési technikájukkal hódítottak.
A Public Enemy még mai füllel is extrém, zajos alapokra minden korábbinál keményebb politikus szövegeket nyomott. 1986-tól hódít a sampling-technika: a hangminták vételezése és újrafelhasználása véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy az alapokat igazi zenekarral vegyék fel - ám hamar kiderült, hogy a hangmintákat "jogosítani" kell, vagyis engedélyt kell szerezni az eredeti tulajdonostól, ami nem egyszerű és olcsó móka.
Az eddig említett előadók mind az Egyesült Államok keleti partjáról származtak.
Az East Coast Rap a kilencvenes évek közepéig volt a legnagyobb, bár egyáltalán nem beszélhetünk egységes stílusról: belefér a régiek nyomán haladó old school, az inkább hallgatásra való, a zenei megoldásokra és a szövegekre zene, aminek egyik izgalmas hajtása a kifinomult, zenekari megoldásokat operáló művészi vonulat (mai legjelesebb együttese a The Roots).
1989-ben a nyugati part is hallatta a hangját: a nevében és szövegeiben is politikus NWA (a név a Niggers With Attitude rövidítése) Straigth Outta Compton című lemezével lerakta a gangsta-rap alapjait. 1992-ben a volt NWA-tag Dr. Dre kiadta The Chronic című klasszikusát, amin a gangsta-hagyományból kialakította a G-funkot. Talán a legtöbbet utánzott lemez ez a rap történetében: jellegzetes lassú, hatásos ütemeit, "vinnyogó" szintetizátorait és ütős basszusait milliónyian lopják, bár igaz, hogy többen közülük a rap-nagyhatalommá vált Dre pártfogoltjai. Ilyen volt Snoop Doggy Dogg, vagy a meggyilkolt 2Pac azaz Tupac Shakur is. Bár a West Coast Rap minden gengszerkedő attitűdje ellenére elsősorban parti-zene, művelői a valódi életben gyakran kerülnek a bűn közelébe.
A legnagyobb kiadó, a Death Row vezetője Suge Knight börtönben is ül, és sokan gondolják, hogy maffiakapcsolatai mélyebbek, mint azt bizonyítani lehet.
A kilencvenes évek vége és napjaink a rap igazi nagy napjai: a valaha a gettóból, az utcáról indult stílus igazi pénzcsináló gépezetté vált. A mai sztárokról akár csak rövid listát adni is lehetetlen; és ha még meg is próbálkoznánk vele, igen hamar elavulna, hiszen Amerikában hetente tűnnek fel újabb és újabb ismeretlen arcok, akik aztán hamar az eladási listák elején találják magukat.
Öltözködési stílus Bling-bling ékszer Az Adidas és a Nike mellé az 1970-1980-as években megalakultak sportruházati és divat márkák, mint például a Fila, a Pony vagy a Kangol, és összekapcsolódtak az éppen felemelkedő hiphopirányzattal.
Az 1980-as évek hiphopikonjai, mint Run-DMC és LL Cool J, báránybőr vagy bőr bomberdzsekit vagy élénk színű nevekkel ellátott melegítőt, Clarks cipőt, Dr Martens bakancsot és edzőcipőt (főként Adidast) viseltek. Kurtis Blow volt az, aki közkedveltté tette az arany nyaklánc viseletét a korai 1980-as években. Közkedvelt kiegészítők voltak a nagy napszemüvegek (Cazals vagy Gazelles), Kangol sapkak, "dögcédulák", névvel ellátott övek es különböző gyűrűk.
A vastag és nehéz arany ékszerek is szintén közkedveltek voltak az 1980-as években. Általában a férfiak vastag, nehéz arany nyakláncot, a hölgyek pedig nagy arany fülbevalókat viseltek.
Kurtis Blow és Big Daddy Kane tették közkedveltté az arany ékszerek viselését. A korai 1990-es években előadók, mint The Fresh Prince, Kid'n Play és Left Eye (TLC) közkedveltté tették a baseball sapkát élénk, gyakran neon színekben. Kris Kross elkezdte a ruháját fordítva viselni.
Az 1991-es Chanel őszi kollekcióján is észrevehetőek a hiphop jegyei. Öltözködési elemek a hip-hop kedvelőinél napjainkban Haj: Amerikában (itthon is látni azért) divatos a hip-hop kedvelőinél a fonott haj. Valamint a rövid haj. Felsőruházat: pár számmal nagyobb póló, vagy mez, pl.: NBA (Kosárlabda), NFL (amerikai futball) vagy MLB (baseball) mezek.
De itt is lehet elegánsabbra fogni a témát, pl márkás ingek, zakók stb segítségével nézhetünk ki úgy mint egy hip-hop sztár. Nadrág: Szintén pár számmal nagyobb, kissé letolt bő nadrág. Cipő: Népszerűek a Nike, Lacoste krokodil bőrcipő, Adidas, Dada, Jordan és Reebok kosarascipők (főleg fehér színben), vagy pedig a Timberland (főleg sárga) bakancsok,DC,Element cipők.
Kiegészítők, ékszerek: Majdnem minden hip-hop kedvelő ún. fitted cap (Magyarországon fullcap) hord, fejkendőt (du-rag), vagy fejpántot. Elő szoktak kerülni a csuklószorítók is.
Az ékszerek tekintetében a gazdagabbak bling-blinget (hosszú, esetleg kövekkel kirakott drága nyaklánc, amit valamilyen medállal (pl, kereszt, monogramm vagy valamilyen felirat), viselnek.
A márkákat tekintve: Nem mindenki figyel oda a hip-hopban a márkákra és az öltözködésre, az underground körökben mozgók inkább deszkás ruhákat hordanak. Sok minőségi hip-hop ruházati márka van, lássunk egy párat: Sean John, Shady Unlimited, Makaveli, RocaWear, Karl Kani, LRG, Avirex, Enyce, Jordan, Dada Supreme, Akademiks, Lot 29, Eckö, And1, K1X, Wu Wear, G-Unit

HARDCORE, METAL:
Metal együttesek országszerte alakulnak Magyarországon, legjelentősebb válfajai a death metal, a black metal és a thrash metal.
Léteznek power metal, folk metal és heavy metal zenekarok is.
A hardcore és metalcore Budapestre és Nyugat-Magyarországra jellemző, olyan városokban, mint Győr, Szombathely, Veszprém, illetve Kelet-Magyarország és Debrecen is egyre erőteljesebb színhelye a hardcore-nak. Az első magyar, magukat hardcore zenekarnak valló együttesek az A.M.D.,a Leukémia vagy a Marina revue a '80-as évek végén alakultak, majd számos együttes követe a '90-es években.
Ismertebb zenekarok még a Hold X True,[24] Fallenintoashes, Reason, Subscribe, Shock, Hatred Solution, Vortex (Megadeth tribute-zenekar),nemzetközileg is ismert együttes az Ektomorf. Magyarországon működő extrém hardcore punk és grindcore együttesek a Jack, a Human Error, Step On It, Another Way, Gyalázat.

PUNK:
A magyar punk mozgalom kezdete a nyolcvanas évek elejére tehető, amikor néhány olyan együttes bukkant fel, mint az ETA, QSS, CPg vagy az Aurora, melyekben pár dühös fiatal gyors és durva punk rock zenét játszott.
Mint koruk többi zenésze, ők is gyakran kritizálták a kommunista rendszert. Miközben a brit együttesek, mint a The Clash csak játszottak a kommunista rendszer ideológiájával, Magyarország punkjainak élnie kellett benne, és egyfajta nemzeti mozgalmat alkottak annak elutasítására.
Mivel zenéjük a közönség és hatóságok általi elfogadottság határán lebegett, koncertjeiket erős rendőri ellenőrzés mellett tartották.
A tagok számára, akik állandó megfigyelés alatt éltek, mindig komoly esélye volt a börtönbe kerülésnek.
A CPG együttes két tagját két év börtönre ítélték erkölcstelen dalszövegeik miatt. Szabadulásuk után el kellett hagyniuk Magyarországot, ahogy az Aurora énekesének is.
A rendszerváltás új helyzetet hozott és az együttesek lázadoztak a korrupció és az ország elnyugatosodása ellen.
Úgy érezték, az új rendszer megtartja az előző rendszer rossz szokásait, és hiányoznak a sokak által várt pozitívumok. A dalszövegekben gyakran kerül említésre az újonnan feltűnő szervezett bűnözés és az életszínvonal még mindig alacsony mivolta.
Napjainkban a magyar punk zenének viszonylag kevés tere van, de több aktív együttes működik, akik gyakran koncerteznek az országban és a határokon túl is.
A nyár számos punk és alternatív fesztivál ideje, ahol mindannyian bemutatkozhatnak.
A punk zene legsűrűbb előfordulási helyszínei Budapest környékén a Vörös Yuk, a Borgödör, a Music Factory és az A38 Hajó. Az akár huszonöt éves legrégebbi magyar punk együttesek, mint az Aurora is, Magyarország észak-nyugati részéből érkeztek, Győrből, és zenéjüket napjainkban a ska-punk stílus színesíti, melyből a '90-es évek legnépszerűbb együttese a HétköznaPICSAlódások nevű együttes. mellette a Junkies, a Fürgerókalábak a Prosectura, vagy a C.A.F.B. szintén a punk együttesek új hullámába tartoznak. Az új együttesek között van két jelentősebb észak-kelet magyarországi zenekar, melyek California punk zenét játszanak; a nyíregyházi Alvin és a mókusok és a salgótarjáni MacSKAnadrág.

MAGYARORSZÁG AZ EUROVÍZIÓS DALFESZTIVÁLON:
Magyarország Adatok Műsorsugárzó MTV Nemzeti válog
Akiket Nálunk hallgathattok
Naptár
Szöveges mező
Ide szövegelj...