Oldalmenü
Szavazás
Szeretnéd, ha újra hallható lenne a RetrOnline?
Igen
Nem
Szöveges mező
Ide szövegelj...
Zenetörténelem 2
MAGYAR NÉPZENE FOLYTATÁSA:
Régi, népi változata a kiscimbalom, ennek továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom.
Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert Tambura, prímtambura A hosszúnyakú lantok családjába tartozó pengetős hangszer. Régebben négyhúros volt, újabban öt húrja van, pengetővel játszanak rajta.
Teste a nyakkal és a fejjel együtt egy darab fából van kifaragva.
Fogólapjának bundozása lehet diatonikus, duplakótás vagy kromatikus.
A 19. században hangszercsaláddá bővült: „kontra”, „brács” és „basszprím” változataival együtt tamburazenekart alkot. Koboz Fél körtére emlékeztető lantszerű pengetős hangszer. Négy pár húrja van, tollal pengetik, fogólapja bundozatlan.
Dallamjátékra nemigen alkalmas, inkább ritmikus akkordjátékra. Moldvában, Munténiában és néhány dél-erdélyi faluban romániai cigánybandák jellemző kísérő hangszere volt.
Tekerő, nyenyere Csellóhoz hasonló formájú, a vonósokhoz hasonlóan dörzsöléssel megszólaltatott hangszer. Dallamhúrját és kísérőhúrjait a játékos egy begyantázott fakorongot forgatva hozza rezgésbe, miközben másik kezével billentyűk segítségével tudja a dallamhúr rezgő hosszúságát megváltoztatni, dallamot játszani.
Hangja a dudához hasonló, de a hajtókar megfelelő forgatásával ritmikus recsegtetést is lehet a dallam és a kísérőhang mellé produkálni. Ütőgardon, gardon, gardony Általában egy törzsből kivájt fateknőből készítik. Elöl is lefedik, hangrésekkel látják el, húrokat szerelnek rá.
Formája a gordonkára hasonlít. Játékhoz egy rúddal verik a húrokat, míg a másik kéz az egyik húrt csattogtatja a fogólaphoz.
Ez az ütés-csattanás képezi a ritmuskíséretet a gyimesi, csíki zenében.
4. Vonós hangszerek Kóróhegedű Teste 40–50 cm-es, vastag napraforgószár, vonója meghajlított vessző, két húrja, a vonó „szőre” a kóró lehántott háncsából készül.
Főként cigányzenész gyerekek játékszere. Hegedű, muzsika, mozsika, cinige Legtöbbször gyári hangszer, ritkán készül házilag.
A gyimesi hegedűkön egy ötödik zengőhúrt helyeznek a fogólap alá, a hídon átbújtatva. Ezen nem lehet játszani, csak a hangzást erősíti. Háromhúros brácsa Brácsa A klasszikus 4 húros brácsa mellett Erdélyben inkább a lapos híddal ellátott háromhúros változat terjedt el.
Ezzel a három húron egyszerre lehet megszólaltatni a hármashangzatokat, ilyenkor a hangolás lentről felfele: G D A, ahol az A egy oktávval mélyebb, mint a "hagyományos" brácsán.
Ismert Nagysajón és Vajolán a 4 húros lapos hidas változat is, ilyenkor a normál brácsa hangoláshoz képest a D és az A is egy oktávval mélyebb, a négy húr szól egyszerre, bársonyosan telt hangzást adva a kíséretnek.
A klasszikus vonó mellett rövidebb, merevebb vonóval is játszanak. Ritkán pengetik. Leggyakoribb a dűvő és az esztám kíséret, de ezeknek is sok fajtája van.
Cselló Kevéssé elterjedt. Bőgő helyett, vagy mellette használják például Széken. Manapság a hagyományok mellett a méretgazdaságosság és a menettánc nehézségei adnak okot a kisebb cselló használatára a népzenészek körében. Bőgő A kisbőgő és nagybőgő a méreteiben különbözik.
A klasszikus zenében használt 4 húros változat is használatos, de gyakoribb a 3 húros bőgő, sőt néha csak egy húron játszanak. A húrok hagyományosan juhbélből készülnek.
Pengetni, vonózni és ütögetni is szokták, általában a zömök, marokra fogott, vastagfájú vonóval, de használják a finomabb klasszikus vonót is.
A pengetésnek különleges fajtája a csattogtatás, amikor négy ujjal kifeszítik a húrt, amely elengedve visszapattan és rácsattan a fogólapra.
A tenyérrel néha rá is csapnak a húrokra, így a tenyércsapkodással, pengetéssel és csattogtatással különleges és rendkívül ritmusos hangokat hoznak létre.
Vonóval is szokták a húrokat ütögetni, szintén ritmizálási céllal.
A vonó markolatának bütykös végével is lehet pengetni.
A vastaghúrt néha Á-ról fölhúzzák C-re, ilyenkor a húr feszesebb, hangosabb és könnyebb „röfögtetni”.
A röfögtetésnél a rövid, marokra fogott vonót olyan erővel nyomják a húrra, hogy a rezgő húr hozzácsapódik a fogólaphoz, ami a disznók röfögéséhez, horkantásaihoz hasonlít.
5. Aerofon hangszerek Szabad aerofonok Búgattyú, zugattyú, bungató, büngi Zsineg végére kötött hosszúkás, lapos fadarab, melyet a zsinegnél fogva pörgetnek. Búgó, berregő, surrogó hangot ad. Levél, bébic Lapos fűszálat vagy orgonalevelet a tenyérrel szembefordított két kéz hüvelykujja közé szorítanak úgy, hogy az ujjak hajlatánál a levél két oldalán rés maradjon. Közelről ráfújva a levél rezgésbe jön, éles, rekedtes hangot ad.
A hüvelykujjakat két fadarabból összekötözött kerettel is helyettesíthetik, vagy az egész hangkeltő eszköz egyetlen hajlékony faágból is elkészíthető; ez esetben a kétrét hajlított faág belső részeiről egy-egy vékony fanyelvecskét metszenek ki, ez helyettesíti a levelet.
Levélsíp, levél, síp, kéregsíp, tido, bédó Fiatal nyírfa, meggyfa kérgének belső rétegéből macskanyelv formájú darabot szabnak ki, lekerekített végét elvékonyítják.
A játékos összezárt ajkaihoz szorítva szólaltatja meg úgy, hogy a kerek vége szabadon rezeghessen.
Főleg pásztorok unaloműző hangszere, hangja a klarinétre emlékeztet.
Harmonika, hermonika, tangóharmonika, akkordeon Népi hangszerként kétféle változatban fordul elő, mint gombos és mint billentyűs harmonika, az utóbbit nevezik gyakran tangóharmonikának.
A magyar nép körében nem vált igazán hagyományossá, de szórványosan mindenütt jelen van.
A gombos harmonika a 20. század elejétől egy-két generációra terjedő divat volt, a citeráéhoz hasonló szerepet töltött be.
A billentyűs harmonika főleg a második világháború után terjedt el a nemzetközi tánczenével együtt.
A harmonikán a magyar népzenében dallamot játszanak, akkordlehetőségeit nemigen használják ki, rendszerint csak a tonika–domináns basszusgombokat váltogatják, sokszor a dallam funkcióitól függetlenül.
A billentyűs harmonika az erdélyi cigánybandákban sokszor a cimbalmot helyettesíti.
Szájharmonika, szálmuzsika, szájmozsika A 20. század elejétől, a harmonikával együtt terjedt el, üzletben, búcsúban gyerekjátékként árulták. A népzenében nincs számottevő jelentősége. 6.
Ajaksípos hangszerek Tilinkó, tilinka, csilinka, pilinka, pipilinka Hangnyílás nélküli peremfurulya. Egy 60–80 cm hosszú, mindkét végén nyitott cső, leggyakrabban fűzfa lehúzott héja. A cső peremére levegőt fújva, a másik végét nyitva hagyva vagy ujjal zárva a természetes felhangsort lehet rajta megszólaltatni.
Létezik szélhasítóval ellátott, de dugó nélküli, és dugós változata is. Szélfurulya, pikula Hangképző nyílásokkal ellátott peremfurulya. Hasonló a kis hatlyukú furulyához, de azzal ellentétben dugó nélküli, mindkét végén nyitott cső.
A tilinkóhoz hasonlóan fújják meg.
Peremvágásos furulya, lopótökduda, napraforgóduda Kitisztított lopótök csőszerű nyúlványának vagy napraforgószárnak egyik végét ferdén levágják, majd a peremet lekerekített hegyű ék formában bemetszik.
Ez a bevágás tölti be a szélhasító szerepét.
Felül hét hanglyuk, alul egy hüvelyklyuk van rajta.
Oldalfúvós furulya, harántfurulya, félenfúvós furulya, flóta, flajta, pikula 45–50 cm-es, hatlyukú fuvola Megszólaltatása a zenekari fuvolához hasonló, vízszintesen, oldalra tartva játszanak rajta.
Fűzfasíp, zsidósíp, fűzfafütyítő, süvűtő, fűzfafurulya, fűzfatilinkó Európa-szerte ismert népi hangadó játékszer. A dugós furulyához hasonló felépítésű ajaksípos fúvós hangszer, de dallamjátékra nem alkalmas. Hatlyukú furulya, furulya, furollya, furuglya, tilinkó, szűltü, szűtü Átlagban 40 cm hosszú, bodzacsőből készített dugós ajaksípos hangszer.
Hat hangképző nyílása, lefelé néző szélhasító nyílása van.
Hosszú furulya, hosszi furugla A furulya dél-dunántúli változata.
Felépítése hasonló a hatlyukú furulyához, de annál hosszabb, 85–100 cm, és csak öt hangképző nyílás van rajta. Barackmagsíp Barackmag, amelynek egyik végét lyukasra csiszolják, a nyíláson a magot kikaparják.
A lyuk peremére fújva ad hangot.
Cserépsíp Agyagból készült, legtöbbször állatformájú, a dugós furulyához hasonló fúvókával megszólaló síp néhány hangképző nyílással.
Magyar fazekasok az okarina hat hanglyukkal ellátott változatát is készítették, hogy a magyar furulyához hasonlóan lehessen rajta játszani.
7. Nádnyelves hangszerek Kuruc kori tárogató Kontrasípos duda Nádsíp, nádduda, nádpikula Nádból készült egyszerű, egynyelves idioglott nádsíppal megszólaló hangszer. Hat vagy hét hangképző nyílása van. Gyerekek, pásztorok hangszere.
Regössíp Lopótök kitisztított testéből készült, tollsíppal megszólaltatott klarinétszerű hangszer. Kontrasípos duda, duda, bőrduda, kutyaduda, kecskeduda, csimpolya A duda több nádnyelves sípot magában foglaló összetett fúvós hangszer, melynek folyamatos levegőpótlásáról egy felfújt tömlő gondoskodik.
A Kárpát-medence területére jellemző kontrasípos duda különlegessége, hogy kettős hengeres furatú sípszára van, amely egy prím- és egy kontrasípot foglal magában.
Egy bordósípja van, ami állandó, mély kísérőhangot ad a dallamhoz.
A magyar duda egynyelvű nádsípokkal működik. Töröksíp, tárogató Eredetileg kettős nádsípos fúvós hangszer volt, töröksípnak is nevezték.
Éles hangja, rendkívüli hangereje miatt a hadi hangszerként is használták.
A Rákóczi-szabadságharc jelképe lett, annak leverése után a németek betiltották.
A 19. század végén Schunda V. József budapesti hangszergyáros e néven egy új, kónikus furatú, egynyelvű nádsíppal megszólaltatott hangszert hozott létre, amely népi hangszerként is elterjedt. Klarinét, klarnét, kalárnét, klanét, klánéta A klarinét gyári, egynyelves nádsíppal ellátott hangszer hengeres furattal. A hangnyílások lefogását billentyűk segítik. Régi, népies neve síp, cigánysíp.
A magyar népzenében a 19. század közepétől van jelen.
A cigányzenekar fontos hangszere, de falusi rezesbandákban és pásztorhangszerként is szerepet kapott.
8. Tölcséres fúvókájú hangszerek Kanászkürt, duda, kanászduda, kondásduda, kürt, kondáskürt, tülök A magyar szürke szarvasmarha szarvából készült kürtféle.
Ha nem elég hosszú, fémgyűrűvel hosszabbítják meg. Szipkája, csapja azaz fúvókája fából, szaruból van, vagy gyári fémfúvókát használnak.
A hangszer díszítése a hagyományos pásztorművészet egyik legjellemzőbb ága.
Fakürt, pásztorkürt, nyírfakürt, hárskürt, szádokkürt, fűzfaduda, víziduda 1–2 m hosszú egyenes, ívelt vagy pipaszerű kónikus facső. Legtöbbször fiatal juharfából készítik úgy, hogy a szimmetrikusan kettéhasított törzset belül megfelelő módon kivájják, majd összeillesztik és nyírfakéreggel, hársfahánccsal, bőrrel körbetekerik.
Fenyőgyantával teszik légmentessé az illesztéseket. Hasonló kürtöket bádogból, bádogossal is készíttettek. Trombita, drombita, kürt Gyári natúrtrombita, elsősorban a katonaság vagy ifjúsági szervezetek által leselejtezett hangszerként kerül a falusi nép, a pásztorok kezébe.
A kanászkürt, a fakürt szerepét vette át. Rezesbandák Külön említendő a rezesbandák (rézbanda, rézdudások, trottyosbanda) felállása.
Azért így egyben, és nem hangszerenként, mert hiszen így egyben jelentek meg a 19. század végén. Mintául a fúvós katonazenekar szolgált. Így ír róluk a Magyar néprajzi lexikon: „A magyar paraszt rezesbandák átlagban 6—8 tagúak. Hangszer-összeállításuk 8 tag esetén, kedvező körülmények közt, a következő: 2 esz-klarinét, 2 b-szárnykürt, 1 esz-trombita, 1 b-basszusszárnykürt, 1 f-helikon (ritkábban b-helikon), 1 nagydob, rászerelt réztányérral.
Ritkábban egyéb hangszerek is szerepelnek a rezesbandában: b-klarinét, fuvola vagy piccolo, kisdob.
A felsorolt 8 hangszerből elmaradhat egy szárnykürt és egy klarinét, az esz-trombitát helyettesítheti b-szárnykürt.”
Magyar népzenekarok és szólisták Szólisták
Ivánovics Tünde
Navratil Andrea
Lovász Irén
Sebestyén Márta
Salamon Beáta
Maczkó Mária
Agócs Gergely
Berecz András
Keresztes Nagy Árpád
Polgár Lilla
Fábián Éva
Gerák Andrea
Hetényi Milán
Herczku Ági
Szalóki Ági Népzenekarok
Barozda Egyszólam Szökős együttes
Csík zenekar Muzsikás együttes
Ifjú Muzsikás Népzenei Együttes
Sebő együttes
Téka Magyar Tamburazenekar
Juhász Zenekar Torontál együttes
Szászcsávási zenekar
Bagó Balázs és zenekara
Kalamajka Bátmonostori Tamburazenekar
Zurgó Esztenás Fonó (volt Hegedős együttes)
Törköly Zenekar Tükrös együttes
Técsói banda Magyar Tekerőzenekar
Magyar Dudazenekar Kecskés együttes
Méta Hírös együttes
Csurgó zenekar Életfa (népzenekar)
Tisza '83 Citerazenekar
Gajdos Magos Micsik Béla és Tamburazenekara
Rézhúros Banda Róna citerazenekar
Rojtos együttes Csalóka együttes
Boglya Népzenei Együttes- Szombathely
Juharfa citerazenekar Üsztürü Kincső zenekar (Tata)

A MAGYAR KÖNNYŰZENE KIALAKULÁSA, TÁNCZENE:
A könnyűzene műfaja, és maga a kifejezés is, az 1830-as években alakult ki, a szórakoztató zene szinonimájaként, főleg a párizsi mulatókban és kabarékban alakult ki.
A magyar könnyűzene a 19. század derekán jött létre.
Forrásai a nyugati, elsősorban német, francia, olasz dalok voltak, de merített az operettből, a lokálok, revüszínpadok, kabarék kupléiből és – nem kis részben – az új média, a dalok nélkül elképzelhetetlen romantikus hangosfilmek melódiáiból.
Elterjedését a rádió és a filmek segítették, első nagy sztárjai is a filmekből kerültek ki:
Karády Katalin,
Jávor Pál,
Gózon Gyula,
Tolnay Klári.
A filmdalok hatalmas sikereket arattak, sokszor a film sikerességében is döntő szerepet játszottak („Ez volt a vesztem”, „Hallod-e Rozika te…”, „Egy csók és más semmi”, „Köszönöm, hogy imádott”, „Pá, kis aranyom…”, „Meseautóban”).
Sok színész a kabarékban aratta sikereit, az ő dalaikat gyakran a rádió népszerűsítette, és megjelent a hanglemez is.
A második világháború után az ún. tánczene vette át a könnyűzene szerepét:
Ákos Stefi,
Breitner János,
Géczy Dorottya,
Hollós Ilona,
Kazal László,
Zsolnai Hédi
és mások arattak országos sikereket, a rádióból a Szív küldi szívesen című dalküldő és kívánságműsorban az ő dalaikat kérték.
A „szocialista” filmek is ontották a slágereket („Egy boldog nyár Budapesten”, „Kétszer kettő néha öt”, „Egy Duna-parti csónakházban” stb.).
Az ötvenes évek elején a mozgalmi dalokra és a szovjet hatásra létrejött, csasztuskákra emlékeztető dalok is megjelentek a rádióban, filmekben („Mint a szélvész száll a gépünk”).
Az ötvenes évek elején ideológiai viták folytak a sajtóban a slágerekről, az amerikai dzessz és blues, illetve előadóik nemkívánatosak voltak, elítélő cikkek jelentek meg, ha egyáltalán megemlítették őket („ritmusorgia”, „kakofónia”, „erotikus, idiotisztikus szövegek”).
Nyugati lemezek elsősorban külföldet járó sportolók révén kerültek be az országba – illegálisan. Az 1960-as években jelentek meg a tánczene új szerzői és énekesei:
Mikes Éva,
Németh Lehel,
Kovács Erzsi,
Koós János,
Korda György,
Sárosi Katalin,
Vámosi János,
Toldy Mária,
Záray Márta.
Néhány előadó külföldi számok előadásával is próbálkozott, de a korabeli kultúrpolitika csak az olasz–francia, esetleg német slágereket engedélyezte.
Külföldi énekesek is kezdtek vendégszerepelni Magyarországon:
Vico Torriani,
Yves Montand.
A táncdalok iránti érdeklődést a Magyar Rádió naponta sugárzott tánczenei műsorokkal, a Magyar Televízió pedig Táncdalfesztiválok sorozatával igyekezett kielégíteni.
A rendezvényeket egy későbbi elemző írás „össznépi giccsparádénak” nevezi.
A minta az egyébként is preferált olasz tánczene hasonló seregszemléje, a San Remó-i dalfesztivál volt.
Az első Táncdalfesztivált 1966-ban rendezték meg.
A rendezvény országos közfigyelem jegyében zajlott, de az Illés-együttes, a hazai „beat” reprezentánsa, hatalmas botrányt keltett a „Még fáj minden csók” című számmal, és szintén óriási port kavart a verseny győztese, Kovács Kati a beat-korszak egyik emblematikus énekesnője „Nem leszek a játékszered” című dalával, aki már az előző évi Ki mit tud?ot is megnyerte.
A fesztiválok új, fiatal táncdalénekeseket hoztak a felszínre:
Ambrus Kyri,
Fenyvesi Gabi,
Harangozó Teri,
Kovács József,
Mary Zsuzsi,
Poór Péter .

A MAGYAR ROCKZENE KEZDETE:
A hagyományos táncdalok a rockzene elterjedésével, annak egyre inkább elfogadottá válása után háttérbe szorultak.
A terepet – ellentmondásos egymás mellett élés után – a magyar rock, a beat vette át.
A korszak reprezentánsai:
Illés,
Metro,
Omega és a három beatlány: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta.
Több – rajongóik között legendássá vált – együttes és előadó nem jutott a szélesebb nyilvánosság elé (Scampolo, Kex, Radics Béla), néhányan csak később lettek országosan ismertek.
Az utat az Illés-együttes törte, akik az első Táncdalfesztiválon még országos botrányt okoztak, az 1968-ason azonban már szinte minden díjat elvittek („Amikor én még kissrác voltam”).
A magyar rockzene végérvényesen csatát nyert, képviselői a szocialista országokban ünnepelt sztárok voltak.
Újabb zenekarok sora alakult, az Illés, a Metro és az Omega mellett sikerrel szerepeltek az Atlantisz, Juventus, Hungária, Neoton, Corvina, Tolcsvayék stb.
Voltak azonban olyan progresszív zenét játszó, ámde a kultúrpolitika ízlésének nem megfelelő formációk, amelyek működését éppen csak eltűrték, de a reflektorfényre nem számíthattak (Tűzkerék, Dogs, Liversing). A beatkorszak lezárásaként értékelhető az 1973-ban Miskolcon, a diósgyőri DVTK-stadionban megrendezett egész napos rockfesztivál.
A műsorban egymást váltva léptek fel a hazai rockélet szereplői, a Illés köré csoportosult KITT-egylet, a Nonstop, az M7, a V'73, Delhusa Gjon, P. Mobil, Bergendyék, a Generál és nagyon sokan mások.
Közben létrejött egy olyan, a világsiker ígéretét hordozó, progresszív rockzenét játszó együttes, a Syrius, amely Ausztráliában az év együttese volt, hazatérve azonban nem támogatták működésüket, pár év után feloszlottak.
Az első magyar super-group, a Locomotiv GT, a külföldön már bevált minta alapján jött létre 1971-ben a legképzettebb rockzenészekből (Barta Tamás, Frenreisz Károly, Laux József, Presser Gábor).
Ezt követően a magyar rockzene fejlődése – gyakran késéssel és hullámzó ingadozással – már a nyugati trendek szerint alakult.
Feloszlott az Illés, létrejött a Fonográf, megalakult a Skorpió.
Az Omega és az LGT nagy sikerrel szerepelt nyugaton, a diszkókorszak reprezentatív együttese a Neoton Família volt.
A Piramis, a Dinamit, a Karthágó, a Korál új, sikeres együttesek voltak, de a magyar rock-popéletet csendes unalom jellemezte, hogy ezt a langyos állóvizet a miskolci Edda berobbanása bolygassa fel.
Az 1980-as évektől az üzleti élet behatolása vált általánossá a könnyűzenei életbe, így a rockzenébe, és ettől kezdődően a külföldi zenei befolyások alakították a honi popzenét.

Akiket Nálunk hallgathattok
Naptár
Szöveges mező
Ide szövegelj...